Aztaaa, nagyon régen, konkrétan tavaly augusztusban írtam utoljára útinaplós bejegyzést, pedig annyi felé szoktunk menni Zolival. :0 Most is igazából csak véletlen jutott eszembe, ahogy nézegettem a régi bejegyzéseket, és megláttam őket. Rögtön eszembe is jutott, hogy írhatnék a legutóbbi utunkról, amikor is Veresegyházára mentünk, ami tulajdonképpen Ivacs. Lol.

Még március legvégén, a tavaszi szünetben mentünk ide, ugyanis itt van a Medvepark, ha esetleg valaki hallott már erről. Az út már alapból jól kezdődött, ugyanis a park neve Veresegyházi Medveotthon, csakhogy park ténylegesen nem Veresegyházán van, hanem Ivacson... Hát mi szépen el is mentünk a vonattal Veresegyházára, ott meg kiderült, hogy eggyel hamarabb kellett volna leszállni. Szerencsére nem kellett sokat várni a vonatra, hogy visszafelé menjünk, kb 20 percet.
Én valamiért teljesen azt hittem, hogy sokan lesznek, mert már akkor szünet volt, és úgy gondoltam, hogy teli lesz a park, de rajtunk kívül szinte alig voltak ott, jóformán csak 2-3 pár még. Lehet, hogy az is közbenjátszott, hogy akkor elég hűvös volt, nem nevezném egy tipikus kirándulóidőnek azt az időjárást.
Elég gyorsan körbe lehetett amúgy érni a parkon, mi olyan 2-3 órát voltunk ott összesen, de az viszont nagyon klassz volt. Elég sokféle állatuk volt, láttunk medvéket, farkasokat, mosómacikat, rénszarvasokat... még macskát is. :D

Volt állatsimogató is, azt nagyon éltünk. :D Amikor bementünk oda, az összes kis kecske elkezdett felénk futni, mondhatni megrohamoztak bennünket. Miután ott is mindet megsimogattuk - kétszer is - elindultunk a vonathoz, igaz még volt egy óránk, de addig sétálgattunk ott, a faluban. Elég idilli volt ahogy csak ketten sétálgattunk. :3
Összességében ez egy nagyon jó nap volt, és örülök, hogy összejött az út, mert már előtte régóta terveztük, hogy ide is elmegyünk.

Nehéz idők mindenki életében vannak. Most nekem is az van, persze nem az a tipikus krízis helyzet. Csupán annyi, hogy túlságosan lekötnek a gondolataim mostanság. Szeretnék jobb lenni. Szeretnék változni. Szeretnék fejlődni. Szeretném, ha minden jól menne.

Eljött az életemben az a szakasz, amikor sok mindenre ráébredtem. A hibáimra, arra, hogy nem is vagyok én rossz, arra, hogy nem kell másokhoz hasonlítanom, arra, hogy nekem is van egy utam. Sok mindent másképpen látok már. Életem talán legnagyobb és legrosszabb felismerése az volt, hogy mennyire elrontottam az elmúlt 4 évet - a saját hülyeségeimmel. Az egyik legnagyobb baj az volt, hogy nem tiszteltem magam. Ezzel annyira leépítettem az énképemet, hogy teljesen értéktelennek gondoltam magam, és ez egyúttal meggátolt attól is, hogy éljek. A másik gond az, hogy a tanuláson kívül nem igazán csináltam semmit. Persze, ez fontos, és tök jó eredményeket értem el, nyelvvizsga, osztályozók, előrehozott érettségi, jó bizonyítványok, stb de ettől még nem éltem. Legalábbis én ezt nem nevezném életnek. Lehetett volna úgy is jó eredményeket elérni, hogy közben nem felejtek el élni. Elhanyagoltam magam, a hobbijaimat, a barátaimat, nem mozdultam ki, tovább nem is folytatom. Valahogy nem akartam elhinni, hogy ez kell egy normális ember életébe. A végzős évben kezdtem már kapisgálni a dolgot, akkor meg már valamiért későnek éreztem. Így visszagondolva, teljesen olyan, mintha azt hittem volna, hogy azzal, hogy elballagok, vége az életemnek. Fura, nem?

Később jöttem rá, hogy igazándiból most fog csak kezdődni. Most, hogy kezdem legyőzni a démonaimat. Már nem félek kimondani a gondolataimat, a véleményemet, az érzéseimet. Tudom már a hibáimat, tudom, és hogy miken kell változtatnom. Újabban már kifejezetten kezdek örülöni ennek az egy évnek, hogy megadatott. Ha ez nem lenne most, akkor tuti, hogy nem tartanék itt.

Kicsit idegesebb voltam mostanában a kémia érettségi miatt, nem titkolom, kissé tartok attól, hogy milyen lesz a feladatlap, de azzal próbálom meggyőzni magamat, hogy tavaly is a kémia sikerült jobban, mint a biosz, hátha most is így lesz. De azt gondolom, aggodalomra nem nagyon van okom, készültem már rá elég sokat, meg akárhová is kerülök majd, mindegyik olyan, amit szívesen csinálnék.

Végezetül pedig még néhány gondolat. Azt hiszem, kellően sokat tanultam magamról és a helyzetből ahhoz, hogy a jövőben már ne essek kétségbe semmilyen életszakaszban, és persze a kémiához, és a tanulmányaimhoz is visszanyertem az erőmet. Úgy érzem, készen állok arra, hogy változzak.

Pont három éve tavasszal kezdtem el Glamour napozni, azóta minden alkalommal mentem, amikor volt. Az elején inkább csak ruhákat vettem, aztán "szoktam rá" a makeup cuccokra is. Idén is vettem egy nagy csomó dolgot, bár most leginkább ruhákat, de azért a DM-et is kifosztottam elég rendesen. A képre inkább csak az olyan dolgokat tettem rá, amit csak én használok (szóval ilyen samponokat, tusfürdőket, stb nem), illetve, ami a beauty-hoz köthető.

1. Garnier Color Naturals 212 Ezzel úgy jártam, hogy bementem a Westendben a Rossmannba Zolival, és kerestem volna a 211-es színt (azt használtam eddig, illetve az volt a legvilágosabb), erre feltűnt, hogy a polcon már a helye se volt meg. Megkérdeztem az egyik eladót, erre mondta, hogy kivonták a forgalomból a 211-est, és már így nem is lesz belőle több, szóval megvettem ezt a 212-est. ami egy árnyalattal sötétebb, mint a másik. Hármat vettem belőle, mert nem tudtam, hogy mennyivel lenne sötétebb a hajamon a réginél, és mondom inkább legyen több, hogy ha kell, akkor az egészet be tudjuk festeni. Megnézte végül a fodrászom, és azt mondta, hogy csak elég egy festék a hajam tövére, aztán be is festette vele, és nem sokkal különbözik a régitől, sőt még sokan mondták is, hogy jól áll ez az új festék. :3

2. Claire's körömlakkok Ha vettél két dolgot a Claire's-ben, akkor kaptál ajándékba egy harmadik valamit. Én két nyakláncot vettem, és ezt a két lakkot választottam, mert pont ilyen színeket akartam amúgy is venni. A képen kicsit fakóbb színe van, de amúgy az egyik babarózsaszín, a másik meg csillámokkal van teli. Kipróbáltam már, és szépen fel lehet őket kenni és gyorsan száradnak, csak korán lepattognak.

3. Rimmel paletta Valami ilyesmi palettát akartam venni, szóval örültem az akciónak. Még nem próbáltam ki, úgy terveztem, hogy egyik barátom, Máté, mai szülinapi bulijára avatom fel.

4. Rimmel Colorama lakk Nem tudom, mennyire látszik a képen, de ez egy csillámos lakk, a színe egy picivel sötétebb, mint a képen. Véleményt még nem igazán tudok mondani, mert még eddig nem használtam, csak az egyik kezemre kentem fel, hogy kipróbáljam.

5. Nivea sminklemosó Ilyet most már mindig venni fogok, mert nagyon jól leszedi a szememről a festéket, tust, stb. Féláron vettem (kb 700 Ft), ennyit szerintem megér, én csak ajánlani tudom.

Mostanában vettem ezt a három sminkterméket, kissé szkeptikus voltam, hogy jók lesznek-e a márkák miatt. Viszont azt kell mondanom, hogy pozitívan csalódtam mindháromban, és csak ajánlani tudom őket, ha valaki nem high-end, de jó cuccot akar venni. Gondoltam, írok egy kis véleményt róluk.

Essence Longlasting szemceruza

Megmondom őszintén, én ezt csak brahiból vettem, nem adtam túl sok esélyt neki, mert szemceruza, de ki akartam próbálni. Eddig magamtól még sose vettem szemceruzát, mert nekem az egyik Rimmel tus volt az etalon. Az a kép élt a fejemben, hogy a szemceruza mindig csak eltörik, maszatol, lefolyik, stb... De ez nem! Direkt nem hegyezőset, hanem tekerőset vettem, így legalább nem kell állandóan hegyezgetni, ha tompa lesz.
Nagy előnye, hogy nem folyik le, továbbá jól lehet vele dolgozni, szép vonalat lehet vele húzni. Elég sok dícséretet kaptam rá, amióta elkezdtem használni, és igazából nekem is nagyon tetszik. Nekem az egyetlen hátránya csak az volt, hogy időnként kisebb darabok ebből is törtek le, viszont kompenzál a viszonylag olcsó ára.
Összességében: 9/10

Miss sporty clubbing color (a "vörös")

Ezt a múlt héten vettem, azóta már kétszer festettem be vele a körmömet. Ennek az a nagy története, hogy álltam a polc előtt, nem tudtam dönteni 2-3 lakk közül, mire a barátom rábökött erre, én meg azt mondtam jó. LOL A színe nagyon tetszik, sok ruhámhoz jól passzol, és viszonylag jól fel lehet kenni, na meg olyan erős színe van, hogy elég akár egy rétegben is. Erre is sokan mondták, hogy szép lakk. Ami viszont zavart, hogy szerintem túl nagy az ecsete, továbbá az üvegre ráírt "gyors száradás" elég nagy parasztvakítás. Vékonyan kentem fel, és alig akart megszáradni, ami kissé levont az élvezhetőségéből. A másik problámám az volt, hogy a színe fogott, úgy értem, hogy például 1-2 könyvemet összekentem vele, ha véletlen elhúztam rajtuk a körmömet. Szerencsére radírozással nagyjából lejöttek a csíkok. Ami nagy előnye, hogy alig kopott, pedig már 3-4 napja kentem a körmömre. Az ára elég olcsó volt, azt hiszem 450 Ft-ért vettem.
Összességében: 7/10

Miss sporty lasting color (a "korall")

Ezt a szemceruzával együtt vettem, és a színe fogott meg igazán. Világos lakk, olyan igazi vidám színnel. Rájöttem, hogy a Miss sporty lakkok pont annak az ellentétei, mint amik rájuk vannak írva. A vörösre gyors száradás volt írva, holott lassan száradt, és nem kopott, erre tartósság van írva, de hamar lekopik, viszont gyorsan szárad. Ezt szerintem több rétegben jobb felvinni, de egy rétegben se néz ki rosszul. A másik előnye, hogy ez nem hagy nyomot a papíron. Ez is egy viszonylag olcsó lakk, ha jól emlékszem, ez is 450 Ft volt.
Összességében: 7/10

Régóta tervezgettem már ezt a posztot, az egyetlen dolog, ami miatt eddig vártam vele, hogy végig akartam járni az egész kezelést, folyamatot. Az elmúlt félévben ugyanis gyógyszert szedtem a bőrömre, méghozzá elég erőset.

Egész életemben szép bőröm volt, a néha előforduló 1-2 pattanáson kívül nem sok gondom volt vele... 2014 késő őszéig. Akkor ugyanis elég hirtelen, és meglehetősen drasztikus formában megjelentek rajta pattanások, olyan igazi jó nagyok és csúnyák. Gondolhatjátok hogy nézett ki az arcom, a hátam, a dekoltázsom... Próbáltam kezelgetni mindenféle tonikkal, meg krémmel, de egyik sem használt, de igazából az egész is olyan volt, hogy hol egy picit javult, hol visszaestem. Próbálkoztam utána az étrendemen változtatni, de az sem segített. Ekkor gondoltam hormonzavarra. Fel is hívtam a bőrgyógyászatot, kaptam jó sokára egy időpontot, március közepére.

Az orvos egy nagyon kedves nő volt, mondta, hogy bár sikerült a bőrömnek az akne legsúlyosabb formáját produkálnia, nem lehetetlen a helyzet. Írt fel egy csomó krémet, meg alkoholokat, hogy kenjem velük a bőrömet, majd azt mondta, hogy ennyivel még nem ért véget a dolog, menjek vissza ősszel, akkor majd féléves gyógyszerkúrába kezdünk.

Nem sok gyógyszert szedtem életemben (még fejfájásra se vagyok hajlandó bevenni semmit), de ki merem jelenteni, hogy talán a bőrgondokra való gyógyszerek az egyik legkegyetlenebb szerek a világon. Első körben ugyebár kenőcsöket kaptam a heges részekre, alkoholszármazékokat pedig a tiszta részekre. Borzasztó volt, szétmarták a bőrömet, fájt, csípett, de nagyjából másfél hónap alatt visszaállt normálisra a helyzet. Ami nagy előnye volt, hogy utána nyáron se nagyon voltak pattanásaim.

Azt hittem, hogy ez volt a szar része a dolognak, és hogy majd a gyógyszerszedés már sima ügy lesz, de rájöttem, hogy ez egy elég amatőr gondolat volt. Talán páran már találkoztatok az általam szedett szerrel, Isotretinoin névre hallgat, de egyébként ha jól tudom, még van 1-2 más elnevezésű, de rendkívül hasonló hatóanyagú gyógyszer. Fél évig kell naponta szedni, különböző adagok vannak, nekem elég volt 20mg.

Azt tudni kell, hogy nagyon-nagyon sok mellékhatása van, és ha elkezded szedni, legalább a fele jelentkezni is fog, de ezt el is mondja az orvos is. Nálam sem volt ez másképp, az első szemtől kezdve 1-2 belül már meg is jelentek. Nálam az első 1 hónap volt nagyon kritikus, meg az utolsó, a többi hónnappal el lehetett lenni. Csak télen lehet szedni ezt a gyógyszert, mert fényérzékennyé válik a bőr, amit meg is tapasztaltam, mert az utolsó adagot nem bírtam már végig szedni, az erősödő természetes fény miatt ugyanis nagyon durván megjelentek a mellékhatások.

Az állandó mellékhatások a cserepes száj, a száraz bőr, néha orrvérzés, szemszárazság. A többi időszakos. Ilyen például, hogy a száj sarka kisebesedik, és hatalmas nagy heggel (az ember elmehetne Joker hasonmásnak is...), a herpesz, stb.

Említettem, hogy elég erős gyógyszer. Miatta kéthavonta kötelező vérvizsgálatra menni, illetve eléd is tolnak egy papírt, hogy szedj fogamzásgátlót (amit szerintem senki ne tegyen), vagy írd alá, hogy az elkövetkezendő kb egy évben biztosan nem lesz gyereked. Ezek vállalható dolgok, viccelődtem is néha, hogy a gyerek amúgy is kizárt dolog még. Szerencsére nekem a vérképem még a gyógyszer mellett is elég jó volt, annak ellenére, hogy eléggé májkársító egy dolog. Ami inkább rossz, az immunrendszeremet viszont nagyon legyengítette. Az életben nem voltam még összesen annyiszor beteg, mint az elmúlt félévben. Csak azt nem mondta senki, hogy az immunrendszeremet is tönkrebassza.

Gondoltam csinálok egy pro/kontra felsorolást a saját tapasztalataim, véléményeim alapján:

PRO

- nagyon szép lett a bőröm, sokan el se akarták hinni, hogy nincs rajta alapozó
- a szedés után is még egy jó darabig semmilyen pattanás nem jelenik meg az ember bőrén
- nem zsírosodott a hajam
- nem kell (illetve nem is nagyon szabad) tonikokkal/krémekkel kenni a bőrt, amíg szedi az ember
- nem változott a vérképem (bár ez szubjektív)

KONTRA

- nem valami olcsó egy havi adag (asszem 3700ft) + ezenkívül sok pluszkiadásra kell számítani (én pl teljesen elhasználtam 2 labellot, testápolót, rengeteg arcmaszkot, ricinusolajat, stb)
- a sok mellékhatás, és ahogy tőlük kinéz az ember
- az immunrendszerem a béka feneke alatt van jelenleg
- nem szolizhatsz, nem lehet gyereked, nem alkoholizálhatsz

Ezek után biztos felmerül bennetek a kérdés, hogy a sok szar ellenére miért vállaltam a szedést. Egyrészt azért, mert már nyár végén kezdtek visszatérni a pattanásaim, és féltem, hogy esetlegesen visszajönnek majd megint olyan durván, mint előtte, másrészt meg nem gondoltam, hogy ilyen brutális lesz. Viszont azért megérte, mert nagyon szép sima lett bőröm, de leszögezném, hogy én csak annak ajánlanám ezt, akinek tényleg nincs már veszteni valója. Nem éri meg egyébként viselni ezt a sok mellékhatást, másrészt a hiúság miatt ne akard elrontani az egészségedet, mert az a legfontosabb, és ha az nincs, akkor akár ki is dobhatod az életed a kukába.

Egyébként a pattanások okát később sikerült megfejteni a pszichológusommal. Mivel 12. osztályban lelkileg nagyon meg voltam roppanva, egyáltalán nem csoda, hogy ez a felszínre tört, szó szerint. Mint azt utólag megtudtam az egyik kezelésen, a bőr a lélek tükre is. Így tehát nem csak az elbaszott felvételi és az inszomnia, hanem pattanások formájában is előjött a letargia. Így érthetővé vált számomra az is, hogy miért voltak ingadozások, miért volt az, hogy időnként eltűntek, rosszabb napjaimon pedig méginkább megjelentek. (Akkoriban nem igazán éreztem azt, hogy esetlegesen a depresszió szélén állok, inkább csak azt, hogy valami megváltozott, és nem jó irányba...)