Biosz tanulás közben nem tudtam megállni, hogy ne ragadjak billentyűzetet, és írjak pár sort az iskoláról, ahová járok, meg úgy általánosságban arról, hogy mit fogok egy évig csinálni.
Szóval ugyebár egészségügyi suliba iratkoztam be, és perpill ápolónak tanulok. Eddig még nem volt semmi nehézség, igazából csak annyi, hogy mivel hivatalosan nincsenek tankönyveink, ezért egész nap körmölünk a füzetekbe, mint a gép. Persze, én szereztem be 1-2 könyvet, többek között például latin tankönyvet, mert ez elég fontos lesz a második félévtől kezdődő anatómiához. Most többnyire csak féléves tantárgyaink vannak, csak néhány tárgy van, ami megmarad a második félévben. Ez csak annyiból nem jó, hogy mivel szinte az összes tantárgy egy féléves, és ráadásul ezek mind heti 1 órásak, ezért több, mint 20 féle tantárgyam van... És ebben a félévben mindegyikből lesz minimum 3 dolgozat, különben nem kezdhetném el januárban a klinikumi tantárgyakat, szóval azért kell majd tanulni rendesen. Megmondom őszintén, a tantárgyak között van 1-2 olyan is, ami számomra rejtély, hogy minek van egy ápoló tanulónak... Gondolok itt például a környezetegészségügyre, ahol eddig semmi egészségügyhöz kapcsolódót tanultunk, hanem olyan, mintha a 12.-es biológia tankönyvből kiszedtük volna az ökológiás-bioszférás részt. Konkrétan olyanokat tanulunk, hogy mi az ökológiai lábnyom, meg ilyenek.XD Na de egy szavam se lehet, legalább ezek mind hasznosak lesznek az októberi vizsgámhoz. Amúgy kezd már körvonalazódni, hogy mik lesznek a kedvenceim, mik semlegesek, és mik azok, amiktől falra mászok. Nagy kedvenc a latin, a gyermekgyógy., a pszichológia meg az egészségfejlesztés, utálom viszont a szociológiát és mindkét fajta kommunikáció órát. A szociológát azért nem szeretem, mert röviden, tömören egy nagy szar az egész, a kétféle (sima & speciális) kommunikáción meg ki kell lépnem a komfortzónámból, mert olyankor a csoport előtt kell beszélni, és ez nekem nem oké. Nem vagyok a szavak embere, na.:)
Lesznek gyakorlataink is ám.:) Első félévben heti 1 nap, ami 3 különböző helyen fog lenni, természetesen mindenki be van osztva mindhárom helyre, csak különböző ciklusokban. Megyünk idősek otthonába, bölcsődébe meg a helyi rendelőintézetbe is. Én pont ilyen sorrendben lettem beosztva egyébként. A rendelőintézettel nagy mákom volt, mert én a nőgyógyászatra kerültem terhes tanácsadásra, de van aki, pechesebb volt, és mehet a nemibeteg gondozóba vagy éppen a pszichiátriára... Ami miatt nem vagyok túlzottan nyugodt, az az idősek otthona. Szeretem az embereket, meg minden, de engem az időskor mindig a múlandóságra emlékeztet, és ez nem jó. És nem akarok senkit megijeszteni, de azt hiszem a múltkori látogatásunkkor az egyik ilyen otthonba volt "szerencsém" megtapasztalni milyen a halál szaga. Nem túlzok, más is mondta, hogy már szinte látta a kaszást, egy másik osztálytársamat meg annyira nyomasztotta a hely, hogy elájult... Az az egy szerencse, hogy ebben nem ebben az intézményben lesznek a gyakorlatok, mivel ide már a szélsőségesen beteg idősek kerülnek, akik gondozását már a családjaik feladták, szóval ide nekünk nem feltétlen lenne még elég kompetenciánk, hogy tevékenykedjünk.
Második félévben már heti két nap a kórház valamelyik sebészeti osztályán lesz, de időnként a nővérhiány miatt átraknak 1-2 embert a gyermekosztályra vagy mondjuk a nefrológiára, szóval még nem biztos, hogy mindig a sebészeten leszek/leszünk. Ma voltam is a csoportommal a kórházban, és megmutatták, hogy hol kell átöltözni, meg hogy nagyjából mi hol van, ilyenek. Mondjuk utóbbi felesleges volt, októberben az osztályok fele úgyis át lesz költöztetve máshova, de mindegy...:D Mindenesetre várom nagyon. Megfogadtam, hogy ebben az egy évben mindent ki fogok próbálni vagy meg fogok tanulni, amire csak lehetőségem nyílik. Ezek egyszer mind nagyon hasznosak lesznek. Elvileg időnként szoktak szervezni olyan boncolásokat, ahova bemehetnek tanulók is, szóval oda is szeretnék menni majd. Alig várom már, hogy túl legyek novemberben a biosz szóbelin, utána lesz kb 2 hónapom, amikor az időmet teljesen az iskolára tudom fordítani, utána januártól fogom elkezdeni a kémiára való készülést, hogy májusban már ne érjenek majd meglepetések az írásbeli közben...:D

 Már az érettségi kiosztása után -amikor már a pontjaim alapján tudtam, hogy nem vesznek fel orvosira idén- elterveztem, hogy majd írok egy bejegyzést arról, hogy mit lehet(ne) ilyen esetben csinálni, mert hogy azt vettem észre, hogy sokaknak fogalmuk sincs, hogy miket lehet ilyenkor tenni. Ezt leginkább segítségnek szántam azoknak, akik hasonlóan jártak, vagy járnak majd, mint én. Persze, nagyon remélem, hogy más nem kerül majd ilyen kellemetlen helyzetbe, és mindenek előtt az lenne a legfontosabb üzenetem mindenkinek, hogy nagyon tanuljatok és törekedjetek minél jobb eredményeket elérni a vizsgákon, mert tényleg nem mindegy, hogy hova fogtok majd kerülni (gondolok itt magára a képzés típusára, és bizony az sem mindegy, hogy milyen közösségbe kerültök majd!). Az anyagi dolgokat -azt a sok pénzt, amit a szüleitek belefektetnek a tanulásotokba- gondolom már nem is kell említenem.

Szóval az én utam viszonylag hosszú volt, amíg elvezetett oda, ahová. Mivel én már júniusban elmondtam a tényt a szüleimnek, így mi már viszonylag hamar, július elejétől keresgéltünk megoldások után. Abban maradtunk, hogy amíg újrafelvételizek, addig tanulni fogok, de a munka lehetőségét sem zártuk ki. Végül aztán nagy nehezen egy ápolói tanfolyamra sikerült bekerülnöm, ami 2 éves, de én csak egy évet járok majd ide. Orvos és orvosis ismerősök szerint ez mindenképpen hasznos lesz a továbbiakhoz, így már csak emiatt is döntöttem e képzés mellett. Na meg persze engem ez egyébként is nagyon érdekelt, így tiszta sor volt, hogy jelentkezem.:) A keresgéléssel töltött idők alatt az alábbi opciókat láttam:

1. Tanulsz. Igen, de nem mindegy, hogy hol. Viszonylag sok OKJ-s képzést találtunk, viszont ezekkel vigyázni kell. Úgy értem, a legtöbbet különféle cégek szervezik, amik bizony igen sok pénzt képesek értük legombolni, nem beszélve még az év közben különféle okokból beszedett pénzekről, és amit sokan nem hirdetnek: nem iskolarendszerűek, tehát nem kapsz értük diákigazolványt. Az egyik ilyen cégnél egy kedves hölgy mondta, hogy ha valaki nem akar fizetni a képzésért, akkor az a legegyszerűbb, ha középiskolákba megy be érdeklődni, hogy indítanak-e ötödéves képzést vagy valamilyen iskolarendszerű felnőttképzést (szóval amiért diákot kapsz). Ezért az ötletért elég hálás voltam, mert így találtam én is ezt az ápolói képzést.

2. Dolgozol. Ezt az opciót addig érdemes kihasználni, amíg hivatalosan diáknak számítasz (október 31.), mert addig elmehetsz diákmunkára. Utána már más adózási szabályok vonatkoznak rád, ergo több pénzt vonnak le a fizetésedből, stb. Ez az opció azért jó, mert egy év alatt viszonylag sok pénzt félretehetsz az egyetemi kezdésedre, viszont nem ajánlom, ha valami nagyon tanulós szakra akarsz menni (mint pl én, mivel 2 emeltet csinálok újra), mert akkor nem biztos, hogy elég időd jut majd a munka mellett felkészülni. Így nem lesz diákod, és TB-t is fizetned kell majd (meg ha még vannak egyéb kötelező járulékok, akkor azokat is).

3. Otthon maradsz (és tanulsz). Feltéve, hogy anyagilag ezt megengedheti a családod. De amúgy szerintem ez a legrosszabb, én legalábbis halálra unnám magam. Persze csinálhatsz közben sok hasznos dolgot is (jogsi, nyelvvizsga stb), de szerintem ez még így sem lehet  túlzottan izgalmas. Persze, ezt mindenki maga tudja...:)

Ezenkívül még rajtad áll, hogy mennyire hasznosan, és milyen programokkal töltöd el az előtted álló szabad hónapokat. Azt szeretném lefektetni, hogy azért, mert elsőre nem kerültél be valahová, még nem rontottad el az életedet. Igazából az élethez a legfontosabb dolgokat nem az iskolában fogod megtanulni, hanem azokat ki kell tapasztalnod. Ezért is fontos, hogy ne merülj el az önsajnálatban és a szüleid mindennapos baszogatásában, hanem próbálj arra összpontosítani, hogy minél többet kihozhass magadból ebben a 12 hónapban, és persze készülj fel jól a közelgő vizsgákra. Fogd fel ezt a helyzetet két dologként: egyrészt ez egy lecke, amiből okulnod kell, hiszen nyilvánvalóan nem véletlenül kerültél ide, tehát valamin változtatnod kell majd a jövőben (pl. időbeosztás, tanulási módszer...), másrészt pedig ez egy lehetőség is arra, hogy új dolgokat tanulj vagy próbálj ki.

Remélem, hogy tudtam ezzel segíteni, ha esetlegesen még lenne kérdésed, akkor írj bátran, akár e-mailben is.

Elkészült az új design végre valahára! :D Hogy tetszik? Szerintem ez jobb, mint az előző virágos. Szebb a betűtípus is, meg a képeket is jobban kiadja. Megújítottam az összes modult is, és ezen felül csináltam még újakat is, szóval lesz olvasni való bőven. Törölgettem már ki egy csomó régebbi bejegyzést, viszont ennek még nem értem a végére. Ne lepődjetek meg, ha eltűnik még esetleg 1-2. Akinek esetleg feltűnt már, oldalt a képekre rá lehet kattintani (kivéve még a Beauty&fashion-re), és akkor az adott témájú bejegyzéseket hozza be az oldal. Ezzel sem értem még teljesen a végére, egy pár bejegyzést még nem sikerült felcímkéznem, de ami késik nem múlik. :D Nincs már annyi időm sajnos, mert most suliba járok (Igen!! Majd erről később) meg készülök a biosz érettségire, mint a kisangyal. Hamarosan jelentkezem majd még.:)

És most kivételesen nem angolul van a cím, lol.

Véletlen egybeesés, de úgy alakult, hogy pont augusztusban -amikor a névnapom van- lett a kapcsolatunk féléves. :) Igaz van pár nap különbség, mivel nekem 6-án volt a névnapom, félévesek viszont 21-én, azaz tegnap voltunk. Mivel a barátom most elutazott, ezért úgy gondoltuk, hog kicsit hamarabb, a névnapommal együtt megünnepeljük eme jeles fordulót is. :)

Reggel anya keltett, és felköszöntött, utána pedig apa is telefonon. Kaptam tőlük egy  csomó ajit, mindenféle földi jót.:D Délelőtt 11-kor átmentem Zolihoz, aztán az ajtóban megállított, és kézenfogva vezetett a konyhájukba, és ott volt kirakva az ajándékom. Kaptam mindenfélét, többek között rózsát és a világ legklasszabb szerelmes versét is, amit ő írt nekem. <3 A nap többi részében pedig elvoltunk, filmet néztünk, és hasonlók.:) A lényeg, hogy nagyon jól telt a nap, és emlékezetes maradt. :3 Egyébként ő is kapott tőlem a félévünkre egy verses prózát. Életemben ez az első verszerűség, amit írtam, de ahhoz képest szerintem jó lett...:D

A félévhez még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nagyon sokat jelent nekem ez, és remélem, hogy a kapcsolatunk még nagyon sokszor ennyi időt megél majd. Imádom a barátom, és minden vele töltött időt. Azt hiszem, hogy ekkora hatással rám még sosem volt senki, és az elmúlt hat hónapban sokat változtam miatta, alapvetően jó irányba. A legjobban azt szeretem, hogy állandóan ugyanarra gondolunk, sőt sokszor van, hogy egyszerre ezt ki is mondjuk.:D Egy szó, mint száz: szeretem őt nagyon. <3

Lassan, de biztosan megérett ez a bejegyzés is.:D Siófokon kétszer, két különböző hétvégén voltunk, és az első utunkról nem tudtam volna annyit írni, hogy elég legyen egy bejegyzésre, a kettőből viszont már lehetegy posztot csinálni.

Elsőként július 25-én, szombaton mentünk. Délelőtt értünk oda, és az időjárással nagy szerencsénk volt; bár meleg volt, mégsem volt az a rekkenő hőség. Elsőnek inkább a főtéren bolyongtunk, na meg boltba mentünk, utána pedig elindultunk a strandra. Tök jó, hogy az állomáson vannak zárható szekrények, szóval oda be tudtuk rakni az értékeinket. Nem akartunk a "rendes" strandra menni, mert ezervalahányszázat elkérni azért, hogy a Balaton közelébe mehess, finoman szólva is rablás. Szóval inkább a szabad strandra mentünk, és a dologban az a vicces, hogy közvetlenül a "rendes" mellett van, konkrétan csak egy kis kerítés választja el a kettőt a parton. :D Egyébként a szabad strandon többen voltak -nem véletlenül-, mint a másikon, meg talán annyiból jobb, hogy ott a part homokos, nem füves (ez milyen félreérthetően hangzik, mi?XD). A víz nagyon-nagyon jó volt!! Vagy 30°C-os volt, ami ugye nem átlagos, viszont elég kellemes volt. Még annyiból volt jó, hogy homokos volt a part, hogy a nem kellett félnem, hogy "valami" hozzáér a lábamhoz... Ja, én is azon emberek közé tartozom, akik fosnak mindenféle hínártól és egyéb növényvilágtól, gondolván, hogy azok a vízi szörnyek, amik alig várják, hogy leharapják az ember lábát.xD Jó volt fürdőzni, kergettük egymást a vízben, na meg versenyeztünk, hogy ki tudja jobban lelocsolni a másikat. Az idővel kicsit gondban voltunk, mert véletlen az órámat és a telefonjainkat is a szekrányben hagytunk az állomáson, így egy kicsit későn indultunk ki a vonathoz. Konkrétan pont akkorra értünk ki, amikor indult volna el a vonat, viszont olyan szerencsénk volt, hogy 40 percet késett, így elértük.:D Hazafelé jöttem rá, hogy az időjárással ismét szerencsénk volt, mert útközben már mindenhol szakadt az eső, csak Siófokon volt jó idő még.

Másodjára augusztus 9-én, vasárnap mentünk. Az idő megint csak nagyon jó volt, bár ezúttal sokkal melegebb volt, de azért kibírható volt. Hogy folytassam az időjárás jelentést, a víz hidegebb volt, mint előzőleg, de azért nem az a tipikus "beleteszem a lábam és szíven üt a hideg", hanem az a "beleteszem a lábam és 2 perc alatt megszokom" hőmérsékletű víz volt.XD Mivel most nem járkáltunk a városban, ezért lényegesen több időnk maradt a fürdésre. Kisebb megszakításokkal együtt kb 3 órán át pancsoltunk, majd beültünk egy étterembe kajálni. A víz kivett belőlem minden energiát, tehát kaja ennyire jól még ritkán esett.:D A vonathoz már 1 órával hamarabb elindultunk, de annyira nem bántuk, hogy sokat kellett az álllomáson várni, mert ott legalább árnyék volt, ami abban a melegben egy igen nagy előny volt.:D A vonaton voltak érdekes esetek, volt 3 öreg nő -akiket egyébként nem neveznék nőnek-, és hát magukból kikelve mindenkibe belekötöttek -belénk is-, aki az útjukba került, jól lejáratva ezzel magukat. Nem akarok rossz indulatú lenni, de elég volt rájuk nézni, és már úgy is üvöltött egyrészt az agyoniskolázottság, másrészt pedig a hivatás (ha érted). Na, de mindegy, mi azért jót nevettünk.
Összességében tehát jól telt az út a forróságot és a ribancokat leszámítva. Én még tök szívesen visszamennék, csak most meg időm/időnk nincs nagyon rá, na de majd jövőre. :D